Ma sem hagyunk titeket érdekes esemény nélkül! LIKE A GÉNIUSZ! Avagy: Kultúra 1 percben! Nézzük mi történt ezen a napon...

Több, mint 236 éve, e napon született Stendhal (eredeti nevén: Marie-Henri Beyle), Grenoble-ban, az egyik legismertebb realista francia író. Honoré de Balzac szavaival élve:

"A legromantikusabb realista és a legrealistább romantikus"

Az egyik legismertebb műve a Vörös és fekete. Igen, amin sokunknak át kellett magát rágnia, mivel kötelező olvasmány. Igen, ez az a könyv, amelyben megjelenik a törtető karrierista mintaképe: Julien Sorel, aki tulajdonképpen mindent és mindenkit az érvényesülése érdekében használ fel, illetve használ ki, aki még a szerelmi életét is ennek rendeli alá (és igen, kezdetben azzal hívta fel magár a figyelmet, hogy képes volt a Biblia szinte bármely részeit szó szerint idézni).

A címben szereplő színek is sajátos szimbolikája van: A vörös visszatérő motívum (keretes szerkezetben tér vissza: a verrières-i templom színe – ahova betér a regény elején és a végén is, mikor rálő De Rênalnéra –, mely előre jelzi Julien sorsát. A halál, a vér, az erőszak színe. A katonai karrier színe. A fekete a halál színe. Elrejt ez a szín: álca, védelem. Julien ruhájának színe. A lelkiismeretét jelképező szín. A papi pálya színe. A kék pedig a harmadik lehetőség Julien számára, a középút színe. Kék a lovasőrség színe, valamint kék volt a ruhája a márkinál néhány estén. Ilyenkor kilép a szerepéből.

Ekkor kezdenek megjelenni a mottók a regényekben (Stendhal korában kezdett ez igazán divatossá válni, ugyanis ez egyrészt valóssá teszi a történetet, másrészt segít a megértésben, az írói szándék értelmezésében), a Vörös és fekete mottója az alábbi:

"A regény tükör..."

Azaz: A realizmus mottója a valóság tükre (a realizmus a valóság bemutatása).

Kimaradt az életedből a Vörös és fekete? Vagy szeretnéd felidézni?

Rendeld meg most!