Ma sem hagyunk titeket érdekes esemény nélkül! LIKE A GÉNIUSZ! Avagy: Kultúra 1 percben! Nézzük mi történt ezen a napon...

Ezen a napon egy olyan írónak az életéről tudhattok meg többet, akit a legtöbben gyermek és ifjúsági könyvek írójaként ismerhettek (kisiskolás korunkban talán még napjainkban is ő a legelső írók egyike, akinek a nevével találkozhatunk), de mindemellett volt egy talán kevésbé ismert terület is, ahol maradandót alkotott, ugyanis régészként is fontos szerepet játszott. E napon látta meg a napvilágot 1879-ben Móra Ferenc. Ő volt a „tiszteletbeli makói”, mindemellett pedig Móra István testvéröccse és Móra László költő nagybátyja. 

Juhász Gyula, Móra Ferenc és Réti Ödön Makón 1924-ben

Szegényparaszt családból származott, apja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd szűcsmester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony volt. Tanulmányait – a család szegénysége miatt – nehéz körülmények között végezte. A budapesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de segédtanárként csupán egy évig tanított a Vas vármegyei Felsőlövőn.

Innen még a század elején a Szegedi Napló munkatársaként került Szegedre. A lapnak 1913–1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. 1904-től a Somogyi-Könyvtár és a Közművelődési Palota tisztviselője, könyvtárosa volt, emellett a régészetre is szakosodott, ásatásokat végzett, 1908-ban a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége által szervezett régészeti tanfolyamot is elvégezte. Tömörkény István 1917-ben bekövetkezett halála után a múzeum igazgatója lett.

Hírlapi cikkei, gondosan szerkesztett és tökéletes stilisztikai bravúrral felépített tárcái a szegedi Délmagyarország hasábjain jelentek meg. 1922-től a Világ c. liberális napilap munkatársa volt, majd annak megszűnése után a Magyar Hírlapban jelentek meg tárcái, az utóbbinak haláláig főmunkatársa volt.

Pályáját versírással kezdte (Az aranyszőrű bárány, Szegénysoron), később is írogatott verseket (Könnyes könyv, Budapest, 1920). Elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója volt. Mély barátság fűzte Juhász Gyulához. Művei több idegen nyelven is olvashatók.

Bár Mórát mind kortársai részéről, mind pedig a későbbi kutatóktól sok bírálat érte, a mostani, részletesnek mondható dokumentációs rendszer kifejlődéséhez több generációnyi régészeti tapasztalat volt szükséges, melynek részét képezte az általa és kortársai által gyűjtött rengeteg tapasztalat is.

1934. február 8-án hunyt el Szegeden, mindössze 54 éves volt ekkor.

Válogass a magyar szépirodalom legjobbjai közül!