Budapest Noir szélesvásznon! Novemberben jön az év egyik legjobb könyvadaptációja!
Sok víz lefolyt már a Dunán 2008 óta... 2017 van! Hogy jön akkor ide 2008? Ebben az évben jelent meg Kondor Vilmos nagy sikerű első regénye a Budapest Noir. Aztán elröppent kilenc év, most pedig film készül belőle, ráadásul olyan nevekkel, mint Kolovratnik Krisztián, Mucsi Zoltán, Tenki Réka, Anger Zsolt, Dobó Kata, Kulka János vagy épp Kováts Adél. A színészek, a sztori és az előzetes láttán szinte biztos, hogy az év egyik legjobb magyar filmje kerül a mozikba novemberben... No de ki az a Kondor Vilmos? Mitől olyan jó a Budapest Noir? Ebben merülünk most el egy kicsit...
Nos a könyvben burjánzanak a rejtélyek... (Végülis, ez egy jó detektív regény egyik ismérve, nemde?) Ám a szerző legalább olyan titokzatos, mint a regény. Néhány információt azonban tudunk Kondor Vilmosról: A magyar író 1954-ben született, Szegeden, majd pedig Franciaországban a Sorbonne-ra járt egyetemre, ahol vegyészmérnöki végzettséget szerzett, jelenleg pedig tanárként dolgozik és egy Sopron melletti kis faluban él. Kerüli a nyilvánosságot és interjút is ritkán ad, ha mégis akkor azt e-mail-ben teszi (emiatt egyesek megkérdőjelezték, hogy létező személyről van-e szó). Régóta foglalkozik írással, sőt a Budapest Noir előtt három regényt is ír, ám azokat nem szeretné kiadatni. Nagy hatással voltak rá Jim Thompson, Charles Willeford és Dashiell Hammett (neves amerikai krimi írók). Regényeiben különösen fontosak hangulati elemek, korabeli helyszínek hiteles megidézése, valós személyek szerepeltetése. (Forrás: wikipedia.org)
Ebben a szellemben készült a Budapest Noir is!
Apropó néhány szó a film noir-ról, mint zsánerről:
A film noir (franciául „fekete film”) egy filmstílus, amit elsősorban a hollywoodi bűnügyi drámák, krimik jellemzőjeként használnak, legfőképp amelyeknél kiemelt szerepet játszik az ambivalens erkölcs és a szexuális motiváció. Először Nino Frank francia kritikus alkalmazta a film noir elnevezést a hollywoodi filmekre 1946-ban. Gyakran hivatkoznak rá önálló, a bűnügyi filmnek alárendelt műfajként. Az első film noir-nak az 1941-es, John Huston rendezte A máltai sólyom (The Maltese Falcon) című filmet tekintjük, amely Dashiell Hammett azonos című regényének harmadik, legjobban sikerült adaptációja. (Forrás: wikipedia.org)
Ebbe tökéletesen beleillik Kondor Vilmos regénye is:
Budapest, 1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat.Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja de nem is érdekli , mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.
Meg van tehát minden, amire csak szükség lehet: Cinikus (és önjelölt) magándetektív, 30-as évek végi nagyvárosi környezet, jazz és neon és persze lebilincselő sztori, amelynek szálai a legmagasabb körökig vezetnek.
A kritikák is superlativus-okban írnak a könyvről:
„Nos, a keresgélésnek vége: Kondor Vilmos regénye vérbeli magyar krimi, a keményebb vonulatból, elsősorban Chandler és Hammett hatását tükrözve, magyar szereplőkkel, a második világháború előtti Magyarország fővárosában játszódva. (…) A kísérlet remekül sikerült: megteremtődött a magyar kemény krimi, s saját korát messze megelőzve, a 30-as évek irodalmi mezejére, – a „jelenig hatóan” élvezetes módon – vezeti olvasóját.”
(Rácz I. Péter - Élet és Irodalom)
„A szerző vállalja a műfaj hagyományait, ugyanakkor nem riad vissza a korabeli Budapest pontos ábrázolásától és a jellemző társadalmi problémák felvillantásától sem. Őszinte elismeréssel adózhatunk kutatásainak, amelynek révén a közlekedési eszközök útvonalait, a kávéházak és a lakások belsejét, a rendőrség felépítését rekonstruálja: látszik, alaposan tanulmányozta a korabeli hírlapokat és emlékiratokat. Nagy empátiával közelít a korhoz, s olyan bűnügyet tár az olvasó elé, mely sok tekintetben megtestesíti az összeomlás felé tántorgó „keresztény-nemzeti Magyarország” csillogó felszín alatt rohadó, kegyetlen világát. (…) Tényleg olyan ez a regény, mintha Az Est egyik nagy port felvert bűnügyének kulisszatitkait tárná a szerző az olvasó elé.”
(Pelle János - hvg.hu)
Tudtátok, hogy a könyv még külföldön is megjelent? :-)
Igen! íme a holland kiadás borítója:
Zárásként pedig íme a trailer:
