LIKE A GÉNIUSZ! Avagy: Kultúra 1 percben! Február 12.: E napon született Rideg Sándor az Indul a bakterház című kult regény írója
Ma sem hagyunk titeket érdekes esemény nélkül! LIKE A GÉNIUSZ! Avagy: Kultúra 1 percben! Nézzük mi történt ezen a napon...
Ma a XX. század talán egyik legismertebb magyar regényével és annak szerzőjével foglalkozunk. Az Indul a bakterház kétségtelenül "kult" státuszba emelkedett, amiben egyébként nem kis szerepe van a regény alapján készített és 1979 készült, majd 1980-ban bemutatott filmnek. Parádés volt a szereposztás, egyes szövegek pedig szinte beleégtek mindannyiunkba, azokat emlegetve mindenkinek ugyanaz jut az eszébe.
A filmet az ócsai falumúzeumban forgatták, az ikonikus vasútállomás pedig egy létező településen: Csabonyban található. A sztori a tanyavilágban játszódik és Regős Bendegúz a főszereplő, aki egy égetnivalóan rossz gyerek, ám akit ennek ellenére van, amikor csodagyereknek tartják. Az anyja tehénpásztornak küldi a bakterházba, ahol szenved a pénzéhes lókupec, a lusta bakter, a fukar paraszt, de legfőképpen a büdös banya miatt. A fiú ezért amennyi csínnyel és komiszsággal csak lehet, igyekszik bosszút állni rosszakaróin. A "jó tanácsokat" a szomszéd bakterbódé iszákos vasutasától kapja; egy fuccsba ment lakodalom, egy átvágott marhakereskedő, éléskamrafosztás követi egymást. A végén, a bakterháznál még egy halott kísértet is tiszteletét teszi. A fiú minden furcsa történést memoárba szed, amit tapasztal. A napok múlásával azonban egyre inkább arra a következtetésre jut, hogy az egész bakterház egy fokkal, talán még annyival se különb, mint ő maga.
Érdekességek a forgatásról:
Bendegúz szereposztása sem volt mindennapi...
A rendező elment egy intézetbe, és ott válogatott. A feladat a következő volt: aki fenékbe meri rúgni, az lesz Bendegúz. Ezt csak Olvasztó Imre merte megcsinálni.
Így dőlt össze a bakterház...
A bakterházat úgy döntötték össze a végén, hogy köteleket kötöttek a házhoz, aztán traktorokkal széthúzták.
Koltai majdnem lemaradt egyik legismertebb szerepéről...
A bakter szerepét eredetileg Bencze Ferenc játszotta volna, ő azonban betegség miatt nem vállalta el, így az utolsó pillanatban kapta meg Koltai Róbert.
Az ominózus gombóc jelenet...
Az utolsó jelenet forgatását kétszer kellett felvenni, mert Bendegúz nem merte megdobni a felnőtteket a gombócokkal, ezért másnap vették fel a jelenetet, de a gombócokat az előző napi forgatásról fagyasztva hozták a forgatásra. Telibe is találta Koltai szemét a lurkó, a filmben is látható módon. A hajigálás folytatását viszont emiatt a korábban felvett snittekből kellett összevágni.
Nem minden(ki) az, aminek látszik...
Csámpás Rozi és a Bakter szalmakazalbeli huncutkodásánál Koltai nem volt jelen, hanem egy, a bakter csizmáját viselő statiszta hempergett Pécsi Ildikóval.
Véletlenül egy nagyszerű snitt...
Mikor Bendegúz evés közben kap egy sallert az anyjától, az állát beleüti a tányérba. Ez egyáltalán nem volt benne a forgatókönyvben, a rendezőnek viszont annyira tetszett, hogy benne hagyta a kész változatban.
No, de természetesen a szerzőről is essék néhány szó, hiszen mégiscsak Rideg Sándor álmodta és írta meg a regényt. 1903. február 12-én született Törtelen. Bizonyára nem lehetett túl könnyű gyermekkora, hiszen csak öt elemit végzett és korán csikósnak szegődött (talán az Indul a bakterház Bendegúza is kicsit önéletrajzi ihletésű). 1919-ben vöröskatonának állt, majd gyári munkás volt és volt egy kis MÁV-os kitérő is, sőt a pékmesterséget is kitanulta. Politikai ambíciói is voltak, az ekkoriban alkuló Magyarországi Szocialista Munkáspárt vezetőségi tagja. Ám, ez nem volt túl kifizetődő, ugyanis 1944-ig folyamatos rendőri felügyelet állt, ráadásul még koncentrációs táborba is elhurcolták. Mindezek ellenére termékeny alkotó volt, 15 elbeszélése, kisregénye és regénye jelent meg 1939-től, munkásságát pedig Kossuth- és József Attila-díjjal is elismerték. Sajnos a regényéből készült filmet ő maga már nem láthatta, 1966-ban hunyt el Budapesten.
