LIKE A GÉNIUSZ! Avagy: Kultúra 1 percben! Február 22.: E napon született Bornemissza Péter magyar evangélikus lelkész és író
Ma sem hagyunk titeket érdekes esemény nélkül! LIKE A GÉNIUSZ! Avagy: Kultúra 1 percben! Nézzük mi történt ezen a napon...
Ma jókorát ugrunk vissza az időben az előzőekhez képest, hiszen egészen a 1500-as évekig repülünk, a reformáció korszakába. Bornemissza Péterről tudhattok meg ma néhány érdekes dolgot, akiről legtöbben Balassi Bálint nevelőjeként hallhattatok már, de van ám itt más is. Lássuk!
Szüleit 1541-ben, egy török támadás alkalmával vesztette el. Felső-Tisza vidéki nemesi udvarokban nevelkedett. 1548–53-ban Kassán tanult, ahol harcos reformátori magatartásáért börtönbüntetést szenvedett, ahonnan 1553 karácsonya után megszökött. A szökés igen kalandos volt, állítólag valamilyen módon (álruhával) elhitette fogva tartóival, hogy angyal és a ledöbbentségüket kihasználva kereket oldott.
Körülbelül 1557-től 1563-ig külföldi tanulmányúton volt, járt Németországban (Wittenbergben Philipp Melanchthon tanítványa volt), Itáliában (Padova, Velence). 1558-ban a bécsi egyetem hallgatója volt és ezzel egy időben Nádasdy Tamás vette pártfogásába. Itt készítette el Szophoklész Élektrájának iskoladrámává történt átdolgozását. Ekkortájt ismerkedett meg a nyomtatással, pontosabban kezdett részt venni és beletanulni a nyomdász mesterség fortélyaiba. Minthogy azonban szállásán prédikálni kezdett, kénytelen volt 1559. augusztus 28-án elhagyni Bécset. 1560-ban már Vágszereden lett lelkész és innen járt be prédikálni Balassa János nagyszombati házába is. Utóbb Balassa megteszi udvari papnak 1563–64 táján Zólyomban, fiának, Balassi Bálintnak nevelője lett. 1564-től sokat harcolt Telegdi Miklós főpappal, ellene írta 1577–78 fordulóján Fejtegetés… című, (azóta sajnos) elveszett könyvét.
A későbbi híres tanítvány: Balassi Bálint
(vélhetően nevelőjének igen nagy hatása lehetett későbbi munkásságára, például, az ő hatására fordítja le fiatalon Bock Mihály: Würtz-Gärtlein című művét)
Bornemisza Péter, valószínűleg, gróf alsólindvai Bánfi László és felesége, valamint Dobó István özvegye, és poltári Soós János zólyomi alispán hozzájárulásával vásárolta meg a krakkói Wierzbieth Mátyástól, a nyomdai felszerelések jó részét, amellyel megalapította saját nyomdáját Semptén. Egyes kiadványokhoz a Galgócon működő Huszár Gál sajtójában használt fametszetek egy részét is megvette. Megemlítendő, hogy nyomdájának művezetője az a bizonyos Mantskovits (Farinola) Bálint lengyel származású nyomdász volt, aki mint a vizsolyi biblia nyomtatója írta be irodalmunk történetébe a nevét.
A várva várt Postilla kiadására is sor került. Az első kötet kolofonja szerint: „Mind szent hauanac (október) első napian” készült el a hatalmas mű, s a második kötet a következő év, azaz 1574. év „Szent Iacab haunac (július) XXV. napian” A harmadik kötet 1575. április másodikán került nyomdába és május 26-án készült el, a korábbiaknál vaskosabb kötetben. Ennek költségeit Balassa András nógrádi főispán, és felesége Mérai Anna viselte. 1577. augusztus 4-én hagyta el a semptei sajtót a negyedik kötet, amely a „Negy könyvetske a keresztyeni hitnec tudomanyarol” címet viselte.
Részlet Bornemissza Péter művéből
Bornemisza Péter a magyar protestantizmus egyik legnagyobb alakja volt, a feudális urak bátor ostorozója, szigorú társadalomkritikus, énekszerző. Nagy hatású prédikációs gyűjteményeivel a régi magyar próza elindítója, és egyik első jeles képviselője
