Ma sem hagyunk titeket érdekes esemény nélkül! LIKE A GÉNIUSZ! Avagy: Kultúra 1 percben! Nézzük mi történt ezen a napon...

Ma egy olyan íróval fogunk foglalkozni, akinek a nevét szinte tuti, hogy mindenki ismeri itthon sőt, talán még külföldön is elég sokan, és akit bár leginkább ponyvá(nak tűnő) könyveiről ismer mindenki, de emellett verseket sőt színdarabokat is írt, ráadásul Karinthy Frigyes, Kabos Gyula, Salamon Béla, Latabár Kálmán is a barátai voltak, a Kádár-korban pedig Jókaival vetekedett az olvasottsága. E napon született 1905-ben Rejtő Jenő! :-)

1905. március 29-én született Budapesten az Izabella tér 5. szám alatt, egy zsidó család harmadik gyermekeként, Reich Jenő néven. Gyenge testalkatú gyermek volt, csak kamaszkorában erősödött meg. Elemi iskoláit a Kertész utcai községi Polgári Fiúiskolában végezte. Magyarból, németből és történelemből jó volt, de a többi tantárgyból általában csak elégséges. Elemi után kereskedelmi iskolába került, de onnan hamar kirúgták, mert bántalmazta egyik tanárát, állítólag annak antiszemita megjegyzései miatt. Így sem szakmát, sem érettségit nem szerzett. Megismerkedett Rózsa Jenő bokszolóval, és az ő hatására később ökölvívó-edzésekre is eljárt. Ekkoriban már termetes növésű, izmos alkatú volt: egy fotó tanúsága szerint egy fejjel volt magasabb környezeténél, több mint 190 cm lehetett. Egyik edzésén edzője, Székely József úgy arcon találta, hogy orrnyerge eltörött. Ez élete végéig meglátszott az orrán. Bár egy időben még a Spárta és az FTC klubjaiba is bejárt, rövidesen felhagyott az edzésekkel. 19 éves kora körül színésznek tanult Rákosi Szidi (1852–1935) színitanodájában. Átlagos tehetségű volt, ki-kimaradozott, „Szidi néni” haragudott rá – amiről a PIM-ben őrzött, felerészt kiolvashatatlan kéziratos Rejtő-naplóból értesülhetünk.

Reich Jenő első közlésre szánt írásos művei versek voltak – kisebb kötetre valót írt 18 éves kora körül (tervezett kötetének címe: Album), 1923 tavaszán-nyarán: márciusban hunyt el 75 évesen apai nagyapja Bonyhádon, így részben ez az élmény indíthatta be a borongós poéta-mechanizmust. Tipikus fiatalkori zsengék, Ady Endre egyértelmű hatása érződik rajtuk. Az 1924–27 közötti esztendőket homály fedi, valószínűleg csak teng-leng, kallódik (míg bátyjai tanulnak és szakmát szereznek: Lajos könyvelő, Gyula elvégzi a budapesti jogi kart, ügyvéd lesz), szülei tartják el. 1927 júliusában riporteri állásért folyamodik, ám azt nem kapja meg. Nemsokára útra kél: Nyugat-Európában csavarog (Ausztriában Bécs, Németországban Hamburg, Berlin, Svájc, Franciaország), alkalmi munkákból él – egyfajta önként vállalt „nyomorkörút” ez: az élet teljességét-mélységét, az emberi természet kendőzetlen megnyilvánulásait akarja megismerni (ennek kapcsán elvetődik pár napra Észak-Afrikába is – ez akkoriban francia gyarmati terület –, a közhiedelemmel ellentétben azonban sem itt, sem másutt nem lépett be az Idegenlégióba).

A színpadi művek mellett kezdett kisponyvákat írni, melyek "filléres regény", tízfilléres ponyva(novella) formájában láttak napvilágot, saját nevén. Első alkotása e téren A párisi front – még a Nyíl regényújságban jelenik meg. Rejtő legsikeresebb könyveiben valójában semmit mást nem csinált, mint a korban divatos (unalomig ismert-ismételt kliséket sorjáztató) légiós/kalandregényekbe oltotta önnön maga legfőbb alkotói géniuszát – a pesti humoristát. Ebbéli minőségében műfajújítóvá lépett elő – ami a XX. században nem sokaknak adatott meg. A (pesti) humoros kalandregényt rögtön megkedvelte a magyar olvasóközönség és hamarost silány utánzói, kéretlen epigonjai akadtak, ami szerfölött zavarta az írót.

Rendkívül gyorsan írt, ennek ellenére sok időt töltött munkával. Először kézzel vetette papírra történeteit, majd gépírónőknek diktált, de már menet közben is sokat változtatott a szövegen. Mondatait akkurátosan csiszolta, nagy műgonddal járt el: nem csupán a pénz érdekelte, hanem igazi íróhoz méltóan kész volt minden egyes szaváért harcba szállani, több fordulóban javított, s kiadótól-nyomdától is alapos korrektúra-lehetőséget vállalt/követelt. Leginkább azt rója föl slendrián kiadóinak, hogy kéretlenül belenyúlnak szövegeibe, megcsonkítják a humoros részeket.

37 éves korában munkaszolgálatosként halt meg/tűnt el a Szovjetunió (oroszországi) megszállt területén.

Válogass Rejtő Jenő művei közül!