2019. ápr 04.

LIKE A GÉNIUSZ! Avagy: Kultúra 1 percben! Április 4.: Duplázunk! E napon született Juhász Gyula és Spiró György magyar költők

írta: Könyv Forrás
LIKE A GÉNIUSZ! Avagy: Kultúra 1 percben! Április 4.: Duplázunk!  E napon született Juhász Gyula és Spiró György magyar költők

Ma sem hagyunk titeket érdekes esemény nélkül! LIKE A GÉNIUSZ! Avagy: Kultúra 1 percben! Nézzük mi történt ezen a napon...

Egy igazi klasszikus és egy kortárs! Bizony, a mai napon duplázunk, hiszen két igazi magyar költőfejedelem is e napon látta meg a napvilágot Juhász Gyula 1883-ban Szegeden és Spiró György 1946-ban Budapesten.

homonnai_juhasz_1924.jpg

Juhász Gyula a XX. század első felében az ország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának egyik legjelentősebb magyar lírai kifejezője. Juhász Illés posta- és távírdafőtiszt és felesége, Kálló Matild első gyermekeként született. 1893–1902 között a szegedi Piarista Gimnázium tanulója volt. 1899. május 21-én jelentek meg első versei a Szegedi Naplóban, augusztus 25-én az Ovidius című versét közölte a Budapesti Napló. 1903–1906-ban a Pesti Tudományegyetem magyar–latin szakos hallgatója volt. Barátságot kötött Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel és Oláh Gáborral. A Négyesy-szeminárium titkára lett.

1904. november 26-án, a diáktüntetés alkalmával rendőrkardlap megsebesítette fejét és kezét. 1905-ben megismerkedett Adyval, aki nagy hatással volt rá. 1906. június 17-én tanárvizsgát tett, majd a máramarosszigeti piarista gimnáziumban tanított, 1908-ig. 1907. február 9-én öngyilkossági szándékkal eltűnt a városból. Március 17-én tanári államvizsgát tett Budapesten, megismerkedett Gulácsy Lajossal. 1907. augusztus 17-én publikálta első újságírói sikerét hozó vezércikkét a Szeged és Vidékében Tetemrehívás címmel.

Ősszel a lévai piarista gimnáziumban kezdett tanítani. Október 1-jén elhagyta Lévát, Pestre utazott, s a Lánchídról a Dunába akart ugrani, de ifjúkori szerelme, Klima Ilona véletlenül arra járt, s közölte vele, hogy Szegeden megjelent első verseskönyve (Juhász Gyula versei), s ezzel a hírrel visszaadta életkedvét. 

1908–1911-ben a nagyváradi premontrei gimnázium ideiglenes tanáraként egyik megalapítója volt A Holnap antológiát kiadó költői mozgalomnak. Megismerte Sárvári Anna (1887–1938) színésznőt, akihez reménytelen szerelem fűzte. Első Anna-verse 1908. október 25-én jelent meg.

Negyedszázados költői jubileumát 1923. május 20-án Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Móra Ferenc köszöntötte. 1925-ben egyik cikke miatt bíróság elé került, de felsőbb fokon fölmentették. 1929. január 18-án elsőként jutalmazták Baumgarten-díjjal (1930-ban és 1931-ben is megkapta), a siker azonban megbénította. Az év nagy részét a budai Schwartzer-szanatóriumban töltötte. A magány, az elszigeteltség fokozta idegbaját, 1937-ben veronállal megmérgezte magát.

Juhász Gyula egész életén át boldogtalan volt, társtalan magánya sohasem oldódott fel, tragikus betegsége, pesszimista kedélyvilága csaknem a kezdetektől rányomta bélyegét verseire. Így lett lírájának alaphangja a mélabú és a rezignált bánat

800px-szeged-juhasz1.jpg

Juhász Gyula szobra Szegeden

Spiró György 1946-ban született Budapesten. Édesapja mérnök, édesanyja színésznő volt. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult magyar - orosz - szerb-horvát szakon 1965-70 között. Az Újságíró Főiskolán 1972-ben szerzett újságíró és szociológus diplomát.

spiro_gyorgy_stekovics_gaspar.PNG

1978–81 között a Magyar Tudományos Akadémia Kelet-Európai Kutató Intézetének tudományos munkatársa volt. Az ELTE Világirodalmi Tanszékén, majd 1992-től az Esztétika Tanszéken tanít. 1981-től az irodalomtudományok kandidátusa. 1986-tól 1992-ig a kaposvári Csiky Gergely Színház dramaturgja, 1992–95 között a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója.  Tagja a Magyar PEN Clubnak, 1975-től 1998-ig a Magyar Írószövetség tagja, 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. 2008-tól nyugdíjas.

A legtermékenyebb drámaírók egyike. Darabjai, átdolgozásai folyamatosan műsoron vannak. Több darabjának (Az imposztor, Csirkefej, Koccanás) ősbemutatója a budapesti Katona József Színházban volt. Első bemutatót tartott műveiből a Krétakör Színház (Árpádház), a Radnóti Miklós Színház (Prah) és a Budapesti Kamaraszínház is. A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: íróként: 95, fordítóként: 59, dramaturgként: 11; rendezőként: 1.

spiro_gyorgy_1986.jpg

Az 1986-os Körkép antológiában megjelent portréja

Válogass a legszebb klasszikus és kortárs magyar szépirodalomi művekből!

 

Szólj hozzá

juhász gyula spiró györgy kortárs magyar irodalom klasszikus magyar irodalom géniusz könyváruház like a géniusz géniusz kalendárium