LIKE A GÉNIUSZ! Avagy: Kultúra 1 percben! Május 2.: E napon hunyt el az FBI egykori alapítója és igazgatója John Edgar Hoover
Ma sem hagyunk titeket érdekes esemény nélkül! LIKE A GÉNIUSZ! Avagy: Kultúra 1 percben! Nézzük mi történt ezen a napon...
A mai napon kivételesen nem egy alkotó, író, vagy költő portréját mutatjuk be nektek, hanem egy hivatalnokét, egy olyan emberét, akinek nevét valószínűleg szinte már mindenki hallotta, vagy úgy, hogy J. Edgar Hoover, vagy akár a teljes nevét is: John Edgar Hoover. Hogy ki is volt ő? A szinte minden amerikai filmben feltűnő/elhangzó hivatal az FBI alapítója, illetve leghosszabb ideig (48 évig) regnáló igazgatója, személyisége rendkívül ellentmondásos volt, hiszen sokszor a bűnözök és a másként gondolkodó művészek és/vagy hírességek is egy kalap alá estek nála. Szinte mániákusan ragaszkodott konzervatív, viktoriánus értékrendjéhez és az FBI-t is gyakorlatilag arra használta fel, hogy a szerinte másként gondolkodó embereket megfigyelje, kompromittálja és adott esetben akár zsarolhassa is.
1924-ben igazgatóvá válásakor
J. Edgar Hoover 1895 újév napján született Washington DC-ben, középosztálybeli családba. Washington Seward Square nevű környékén laktak, itt töltötte gyermekkorát. Ezen a környéken a Hooverékéhez hasonló középosztálybéli, többnemzetségű protestáns családok éltek, akik szentül meg voltak győződve arról, hogy Amerika az ő viktoriánus elveik szerint működő világ, minden mást elkorcsosulásnak tekintettek. Ebben a társközösségben mindenki hivatali tisztviselő volt, akik az államapparátus valamelyik hivatalában dolgoztak, szintén nemzetségeken át.
Hoover 1917-ben szerzett jogi diplomát a George Washington Egyetemen. Ebben az időben vett részt Alexander Mitchell Palmer főügyész kampányában is, aki a radikálisok és baloldaliak ellen indított támadást, de a nyílt jogtipró eljárások miatti felháborodás majdnem vesztét okozta. Ez sem csillapította azonban az életét végigkísérő kommunistaellenességét. Az első világháború után felvették az Igazságügyi Minisztériumba, ahol rövidesen a „külső ellenségeket” megfigyelő csoport vezetője lett. 1921-ben a Nyomozóiroda alelnöke, majd 1924-től igazgatója, amely tisztséget egészen haláláig betöltötte.
Miután az FBI igazgatója lett, igyekezett politikai bázist kiépíteni maga körül és jó viszonyt ápolni az amerikai elnökökkel és vezető politikusokkal, hogy emiatt őt és az FBI-t semmilyen módon ne lehessen támadni, valamint hogy megmaradjon az a látszat is, hogy a Nyomozóiroda valóságos hősökből áll, akik tulajdonképpen Amerika erkölcsei felett őrködnek. Másfelől politikai támogatást is szeretett volna elérni a Nyomozóirodának és persze saját magának is, és ezt rendszerint el is érte.
1930 körül több banda is bankrablásokkal és rablógyilkosságokkal tartotta rettegésben Amerikát, ezek közül a legismertebb gengszter John Dillinger volt. Hooverre és a Nyomozóirodára várt a feladat, hogy véget vessen a garázdálkodásuknak, és ez sikerült is, amikor egy füles révén rajtaütöttek Dillingeren egy színháznál, akit végül a Nyomozóiroda ügynökeinek sortüze terített le. Ezután a sikeres akció után nem sokkal, 1935-ben lett a hivatal neve FBI, és kezdődött meg Hoover vezetésével az adatok, ujjlenyomatok nyilvántartásának létrehozása, valamint a Nyomozóiroda ügynökeinek szóló szabályrendszer kialakítása is. Hoover és az általa vezetett FBI talán ekkor volt sikerei csúcsán.
Hoover életének utolsó fejezetét az 1969-ben megválasztott Richard Nixon elnöksége alatt élte le. Nixon republikánus politikus volt, aki annak idején szintén volt tagja kommunistaellenes vizsgálóbizottságnak és azóta is jó barátságot ápolt Hooverrel, aki segítette Nixon politikai karrierjét, így bár "ideális" elnöknek látszott Hoover mellé, elnökként Nixon hatalmas kockázattal járó manőverekbe kezdett, és ez megint csak nem tetszett az emiatt is pozícióját féltő Hoovernek. Ezenkívül Nixonék sem tartották magukat annyira a hivatalos utak betartásához, inkább becsmérlően viszonyultak hozzájuk. Nixon szerette volna elérni Hoovernél, hogy az FBI legyen részese annak a becsvágyó tervnek, aminek során a Fehér Ház illegális eszközökkel is bővítette volna a fennhatóságát az ország fölött. A tervet Huston-tervnek nevezték el a terv kidolgozója, egy arrogáns és gátlástalan fehérházi munkatárs, Tom Huston után. A Huston-terv során az összehangolt állami szervek, köztük az FBI olyan lépéseket tettek volna, amikkel Nixon politikai ellenfeleit lehetetlenítették volna el.
Hoover ezt mindenképpen el akarta kerülni, egyfelől egy ilyen közös akció gyengítette volna a hivatalát, másrészről nem volt hajlandó vállalni a merész terv politikai és jogi következményeit. 1971-re bár már nem volt akkora hatása az FBI-nál, mégis sikerült elintéznie, hogy a Huston-terv FBI-béli főtámogatóját, a helyettesét William Sulivant elbocsássák az Irodától. Ezután még Tom Huston befolyását is sikerült annyira meggyengítenie, hogy végül az egész terv megbukott. Viszont Nixon nyughatatlanságára bizonyíték a Watergate-botrány, aminek kibontakozását Hoover már nem érhette meg, de manővereinek köszönhetően neki és az FBI-nak nem lett semmi köze az ügyhöz. Hoover az FBI igazgatójaként, 1972. május 2-án halt meg szívroham következtében.
Tudtátok, hogy...
...Hoover megítélése igencsak ellentmondásos?
...Hoover halála után hozták meg azt a szabályt, miszerint egy igazgatót legfeljebb tíz évre lehet megválasztani?
...Az FBI később épült székházát Washingtonban róla nevezték el J. Edgar Hoover Épületnek?
...Hoover életéről Clint Eastwood forgatott filmet 2011-ben J. Edgar címmel, amiben Hoovert Leonardo DiCaprio alakítja?
