Ma sem hagyunk titeket érdekes esemény nélkül! LIKE A GÉNIUSZ! Avagy: Kultúra 1 percben! Nézzük mi történt ezen a napon...

Egy különleges alkotót ismerhettek meg, hiszen ő volt az első siket és vak diák, aki egyetemi diplomát szerzett. E napon született az Alabama-i Tuscumbia-ban 1880-ban Hellen Keller.

Helen Keller egy Ivy Green nevű birtokon született. Családja német eredetű, édesapja svájci származású. Születésekor egészséges volt, de tizenkilenc hónapos korában súlyos beteg lett. Orvosai "heveny gyomortáji és agyi vértolulást" állapítottak meg nála, ami valószínűleg skarlát vagy agyhártyagyulladás lehetett. A betegség nem tartott sokáig, de siketség és vakság lett a következménye.

1886-ban Keller anyja Charles Dickens American Notes (Amerikai jegyzetek) című írásában olvasott egy Laura Bridgman (tanára Samuel Gridley Howe) nevű siketvak kislány sikeres taníttatásáról. Az édesanyát ez arra ösztönözte, hogy az ifjú Helent apja kíséretében Dr. J. Julian Chisolm baltimori szem-fül-orr-gége specialistához küldje vizsgálatra. Ez az orvos azután megismertette a családot Alexander Graham Bellel, aki akkoriban siket gyermekekkel foglalkozott. Bell tanácsára a szülők felkeresték a Vakok Perkins Intézetét Bostonban, azt az iskolát, ahol Bridgmant is tanították. Az iskola volt diákját, Anne Sullivant küldte a családhoz Helen tanítójául. Az akkor még csak húszéves Sullivan maga is látássérült volt. Így kezdődött az a 49 évig tartó kapcsolat, aminek során Sullivan tanítónője, nevelőnője, társalkodónője lett Kellernek.

Helen Keller és tanára, Anne Sullivan

1890-ben a tízéves Helen Keller megismerte egy norvég siketvak kislány, Ragnhild Kåta történetét, aki megtanult beszélni. Kåta sikerén felbuzdulva Keller is meg akart tanulni beszélni. Sullivan a Tadoma-módszerrel tanította kis diákját, melyet két további eszközzel egészített ki: egyrészt Helen megérintette a beszélők ajkait és torkát, másrészt Sullivan ujjaival betűzött a kislány kezén. Később Keller megtanulta a Braille-írás használatát, aminek segítségével nemcsak angol, hanem francia, német, görög, és latin műveket is olvasott.

1888-ban Keller a Royal Institute For the Blind (Vakok Királyi Intézete) tanulója lett. 1896-ban visszatért Massachusetts-be, és Helen beiratkozott a The Cambridge School for Young Ladies (Ifjú Hölgyek Cambridge Iskolája) intézetbe, majd 1900-ban felvételt nyert a Radcliffe Főiskolára. Csodálója, Mark Twain bemutatta őt a Standard Oil mágnásának, Henry H. Rogers-nek, aki a feleségével együtt anyagi támogatást biztosított Keller tanulmányaihoz. 1904. június 28-án 24 évesen, Keller magna cum laude kitüntetéssel diplomázott, és egyben ő lett az első siketvak, aki egyetemi bölcsészdiplomát szerzett.

Több ízben kapott stroke-ot 1961 során, így életének utolsó éveit otthonában kellett töltenie. 1964. szeptember 14-én Lyndon B. Johnson elnök a Szabadságért Elnöki Érdemérmet adományozta Helen Kellernek, ami az Egyesült Államok két legrangosabb állampolgári kitüntetései egyike.

Álmában érte a halál 1968. június 1-jén, 26 nappal 88. születésnapja előtt, connecticuti otthonában, Arcan Ridge-ben.

Termékeny író volt, sokat utazott, és hirdette háborúellenes nézeteit. Kiállt a női egyenjogúság, a munkásosztály jogai és a szocializmus mellett. Szobra található a washingtoni Capitolium-ban.

Válogass a szépirodalom legjobbjai közül!